Az Atomki Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriuma izotópok mérését használja fel környezetkutatási célokra.

Az anyag különböző kémiai elemek atomjaiból mint elemi építőkövekből épül fel. Egy adott elem különböző tömegszámú atomjait izotópoknak nevezzük. A természetben például a szénnek két stabil izotópja létezik, a 12-es és 13-as tömegszámú, míg a nagyon ritka 14-es tömegszámú izotóp már bomlékony, más szóval radioaktív.

Az izotópok azonosítására az egyik leggyakrabban használt eszközünk a  tömegspektrométer, mely képes azokat szétválogatni tömegszám szerint. Egy tömegspektrométer általában négy fontos részből áll: ionforrás, analizátor, detektorok és jelfeldolgozó.

Első lépésként a vizsgálni kívánt mintát kémiai és fizikai eljárásokkal előkészítjük a  méréshez. A mintát az ionforrásba helyezzük, ahol porlasztással előbb ionokat, majd gyorsítótér alkalmazásával ionnyalábot állítunk elő. Az ionnyaláb ezt követően egy elektromágneses analizátorba jut, ahol a Lorentz-erő hatására a különböző tömegű ionok eltérő sugarú pályára kényszerülnek. Az analizátor után egy-egy detektor várja az adott tömegszámhoz tartozó ionok beérkezését. A befutó ionok számlálását jelfeldolgozó és adatgyűjtő elektronika végzi.

Az Atomki Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriuma izotópok mérését használja fel környezetkutatási célokra.

Az anyag különböző kémiai elemek atomjaiból mint elemi építőkövekből épül fel. Egy adott elem különböző tömegszámú atomjait izotópoknak nevezzük. A természetben például a szénnek két stabil izotópja létezik, a 12-es és 13-as tömegszámú, míg a nagyon ritka 14-es tömegszámú izotóp már bomlékony, más szóval radioaktív.

Az izotópok azonosítására az egyik leggyakrabban használt eszközünk a  tömegspektrométer, mely képes azokat szétválogatni tömegszám szerint. Egy tömegspektrométer általában négy fontos részből áll: ionforrás, analizátor, detektorok és jelfeldolgozó.

Első lépésként a vizsgálni kívánt mintát kémiai és fizikai eljárásokkal előkészítjük a  méréshez. A mintát az ionforrásba helyezzük, ahol porlasztással előbb ionokat, majd gyorsítótér alkalmazásával ionnyalábot állítunk elő. Az ionnyaláb ezt követően egy elektromágneses analizátorba jut, ahol a Lorentz-erő hatására a különböző tömegű ionok eltérő sugarú pályára kényszerülnek. Az analizátor után egy-egy detektor várja az adott tömegszámhoz tartozó ionok beérkezését. A befutó ionok számlálását jelfeldolgozó és adatgyűjtő elektronika végzi.