Laboratóriumok
Helyszínek
Kisfilmek
Debrecenben a Bem tér 18. szám alatt a három impozáns épületből álló épületegyüttes 1894-ben épült országos tanítói árvaházként. A két bal oldali épület jelenleg a Debreceni Egyetem fizikai tanszékeinek ad helyet, a jobb oldali saroképület a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet - röviden Atomki - főépülete, mögötte helyezkednek el az intézet további épületei.
Az Atomki az a hely, ahol egységnyi alapterületre a legtöbb részecskegyorsító berendezés esik Magyarországon. A részecskegyorsítók töltött részecskéket gyorsítanak fel elektromos térrel nagy energiára.
A kaszkádgyorsító 1961 és '92 között üzemelt, számtalan kutatási munka alapeszköze volt. 2004-ben, az Atomki alapításának 50. évfordulója alkalmából állították fel a főbejárat mellett.
2013-ban az Atomki főépületét az Európai Fizikai Társulat fizikai történelmi emlékhellyé avatta az 1956-ban itt végrehajtott neutrínókísérlet emlékére. A kísérlet során Csikai Gyula és Szalay Sándor béta-bomlásról készített ködkamra-felvételeket, és közvetett módon igazolta a neutrínó létezését.
Az Atomki a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete, 1954-ben alapították, első igazgatója Szalay Sándor volt.
A főépület lépcsőházának központi sarkában az intézet alapító igazgatója előtt tisztelgünk. Szalay Sándor professzor 1954-től '75-ig vezette az Atomkit. Ő kezdte meg a magfizikai kutatásokat Magyarországon. 1936-ban Cambridge-ben ösztöndíjasként a Nobel-díjas Ernest Rutherford mellett dolgozott, akinek nevéhez az atommag felfedezése is fűződik.
A főépület folyosóján megtekinthető az intézeti kutatók és mérnökök által fejlesztett néhány eszköz. Az itt dolgozók és az idelátogató szakértő vendégek tudják, hogy a maguk idejében ezek a csúcstechnikát képviselték, mind egy-egy lépcsőfokot jelentenek a mai tudományos és technikai eredmények felé.
Az Atomki látogatóközpontja 2013-ban nyílt meg. Itt interaktív eszközök segítségével betekinthetünk a radioaktivitás, az atommag- és a részecskefizika világába. A látogatás csak előzetes bejelentkezéssel lehetséges.
Az Atomki parkja is az első igazgatónak köszönheti létét, aki a szép környezetben a szakmai kérdések megvitatásával kellemesen és hasznosan igyekezett eltölteni a napi pihenőidőt. Ez egyúttal alkalmat adott arra, hogy a különböző szakterületeken dolgozó kutatók egymás gondolataiból, szakmai problémáiból tanuljanak.
A teknőcök az intézet alapításával csaknem egy időben kerültek a tavacskába. Tavasztól ősz végéig élvezik a természetet, gyakran napoznak a vízbe helyezett kis szigeteken. Télen védett helyre kerülnek, ahol lassabb fokozatra kapcsolnak.
Az Atomki sok ország szakembereivel folytat közös tudományos munkát. A japán kutatók a gyümölcsöző együttműködés örömére cseresznyefát ültettek az Atomki parkjában. A fa melletti tábla szövege haiku versformában íródott. A japánoknál a cseresznyefa virágzása többnapos nemzeti ünnep, az emberek kivonulnak a szabadba és gyönyörködnek a látványban. Úgy tartják, akire ráhull egy cseresznyefavirág, azt szerencse és boldogság kíséri útján.
Az Atomki udvarán álló hatalmas Linde tartályt rendszeresen utántöltik folyékony nitrogénnel. Innen látják el a környékbeli felhasználókat, főként a kutatás és az egészségügy területén.
A nitrogén -195,8 ºC-on válik cseppfolyóssá. A nagy tartály és a kisebb tárolók kettős falúak a jó hőszigetelésért. Tilos őket lezárni, hogy a folyamatosan párolgó nitrogén utat találjon magának és ne feszítse szét az edényt.
Az idelátogatók között a legnépszerűbb rendhagyó órák egyike a hidegfizikai kísérleti bemutató.